A H\u00fasv\u00e9t-sziget kapcs\u00e1n nagyon neh\u00e9z az ott \u00e9l\u0151 gyerekekr\u0151l, csal\u00e1dokr\u00f3l kider\u00edteni valamit. A netet bebor\u00edtj\u00e1k a szigetet egykori vil\u00e1g\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 forr\u00e1sok, \u00edgy azt\u00e1n az lehet az \u00e9rz\u00e9s\u00fcnk, hogy ez az elz\u00e1rt sziget m\u00e1r nem is annyira el\u00e9rhetetlen. Mint amikor ellepik a turist\u00e1k a bennfentes tippk\u00e9nt kapott \u00fatic\u00e9lunkat. A rejt\u00e9lyek ut\u00e1ni kutakod\u00e1s viszont az\u00e9rt m\u00e9gis az ismeretszerz\u0151 malm\u00e1ra hajtja a vizet, mert sok mindent megtudhatunk a majdnem kiirtott \u0151slakosok majdnem teljesen let\u0171nt hagyom\u00e1nyair\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n
Rapa Nui<\/a>-r\u00f3l egy k\u00e9p az\u00e9rt val\u00f3sz\u00edn\u0171leg mindenkinek ismer\u0151s lesz. Ezen a szigeten \u00e1ll ugyanis az a 887 db gigantikus szobor (moai<\/em>), melyek furcsa emberfejekk\u00e9nt n\u0151nek ki a f\u0171 takarta f\u00f6ldb\u0151l. A sziget el\u00e9g kicsi, sz\u00e9lt\u00e9ben-hossz\u00e1ban kb. 20 km. Egyetlen telep\u00fcl\u00e9s\u00e9n, a nyugati parthoz k\u00f6zelebb es\u0151 Hanga Roa-ban kb. 5.000 ember \u00e9l. A h\u00e1rom vulk\u00e1n ment\u00e9n kialakult sziget \u00e9s az egykori l\u00e1vamez\u0151k maradv\u00e1nyai adj\u00e1k a sziget karakter\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n Az els\u0151 \u0151slakosok m\u00e1s polin\u00e9ziai szigetekr\u0151l \u00e9rkeztek ide \u00e9s kb. 15.000 f\u0151t sz\u00e1ml\u00e1lt a lakoss\u00e1g, mikor Roggeveen holland felfedez\u0151 1722-ben, H\u00fasv\u00e9t napj\u00e1n felfedezte a szigetet. Ezek ut\u00e1n megkezd\u0151d\u00f6tt a t\u00faln\u00e9pesed\u00e9ssel egybek\u00f6t\u00f6tt klasszikus civiliz\u00e1ci\u00f3s \u00e1mokfut\u00e1s. A sziget lak\u00f3i kizs\u00e1km\u00e1nyolt\u00e1k a term\u00e9szeti er\u0151forr\u00e1sokat, \u00edgy egy \u00e9vsz\u00e1zad se kellett, \u00e9s az \u0151slakoss\u00e1gb\u00f3l m\u00e1r csak 2-3.000 f\u0151 maradt. A 19. sz\u00e1zadi Peru rabszolgatart\u00f3i, valamint a behurcolt betegs\u00e9gek tov\u00e1bb tizedelt\u00e9k a lakoss\u00e1got. \u00cdgy a sz\u00e1zad v\u00e9ge fel\u00e9 m\u00e1r csak 111 f\u0151 nevezhette mag\u00e1t \u0151slakosnak rapanui<\/em>-nak. A megegyez\u0151 nev\u0171 rapanui<\/em> nyelv is teljesen elt\u0171nt, a nyelv\u00e9szek csak n\u00e9h\u00e1ny kifejez\u00e9st tudtak rekonstru\u00e1lni a misszion\u00e1riusok megjelen\u00e9se el\u0151tti id\u0151kb\u0151l. Az \u0151shonos f\u00e1k kipusztultak, az utols\u00f3 toromita f\u00e1t pl. az 1950-es \u00e9vekben l\u00e1tt\u00e1k utolj\u00e1ra. Norv\u00e9g r\u00e9g\u00e9szek \u00e9s botanikusok \u00f6sszefog\u00e1sa kellett, hogy magokr\u00f3l \u00faj facsemet\u00e9ket tudjanak nevelni, melyeket 1988-ban visszavittek a szigetre.<\/p>\n\n\n\n A H\u00fasv\u00e9t-sziget tulajdonk\u00e9ppen egy j\u00f3 p\u00e9lda arra, hogy hogyan kell t\u00f6nkretenni egy sziget teljes \u00e9l\u0151vil\u00e1g\u00e1t. Majd miut\u00e1n megt\u00f6rt\u00e9nt a felismer\u00e9s, hogy ez \u00edgy nem j\u00f3, hogyan pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k meg helyre\u00e1ll\u00edtani a probl\u00e9m\u00e1t, \u00e9s menteni, ami menthet\u0151.<\/p>\n\n\n\n Manaps\u00e1g a Chil\u00e9hez val\u00f3 k\u00f6t\u0151d\u00e9s ok\u00e1n szinte mindenki spanyolul besz\u00e9l, illetve angolul a rengeteg turista miatt. Az emberek javar\u00e9szt a turizmusb\u00f3l \u00e9lnek, m\u00edg kor\u00e1bban a mez\u0151gazdas\u00e1g \u00e9s a hal\u00e1szat volt jellemz\u0151. Rept\u00e9r, iskol\u00e1k, k\u00f3rh\u00e1zak \u00e9p\u00fcltek, nemzeti parkot hoztak l\u00e9tre a szobrok v\u00e9delm\u00e9re. Erd\u0151telep\u00edt\u00e9sek kezd\u0151dtek, az \u00f3ce\u00e1n tisztas\u00e1g\u00e1t v\u00e9d\u0151 projektek indulnak. A sziget r\u00f6vid id\u0151 alatt nagy ugr\u00e1st tett a nyugati \u00e9letforma ir\u00e1ny\u00e1ba, ami a gyors fejl\u0151d\u00e9sen t\u00fal azonban mag\u00e1val hozott olyan jelens\u00e9geket is mint a fiatalkori k\u00e1b\u00edt\u00f3szer haszn\u00e1lat, vagy az alkoholfogyaszt\u00e1s. A kb. 5.000 lakosra \u00e9vente \u00fagy 60.000 turista jut, mely nagy k\u00f6rnyezeti k\u00e1rokat is okoz, els\u0151sorban a rengeteg szem\u00e9t felhalmoz\u00f3d\u00e1sa miatt.<\/p>\n\n\n\n Az ut\u00f3bbi \u00e9vtizedek kezdem\u00e9nyez\u00e9sei nagy er\u0151kkel pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k \u00e9letben tartani a let\u0171nt korok hagyom\u00e1nyait is. A rapanui nyelv az id\u0151k folyam\u00e1n nagyban keveredett a tahiti nyelvvel, az angollal, a franci\u00e1val, \u00e9s nagyon er\u0151s a spanyol behat\u00e1s a chilei k\u00f6zigazgat\u00e1s miatt. Sok gyerek emiatt nem is tanulta meg kor\u00e1bban rapanui-t, \u00edgy az majdnem kihalt. \u00cdgy most egyre t\u00f6bb kult\u00farcentrum l\u00e9tes\u00fcl \u00e9s igyekeznek megtan\u00edtani a nyelvet, miel\u0151tt az feled\u00e9sbe mer\u00fclne. Nincsenek k\u00f6nny\u0171 helyzetben a gyerekek, mert ebben a t\u00edz m\u00e1ssalhangz\u00f3b\u00f3l \u00e9s \u00f6t mag\u00e1nhangz\u00f3b\u00f3l \u00e1ll\u00f3 nyelvben rengeteg olyan sz\u00f3 van, melyeket hasonl\u00f3an kell \u00edrni \u00e9s\/vagy kiejteni.<\/p>\n\n\n\n M\u00e1s \u00fcgyes kezdem\u00e9nyez\u00e9sek is felkarolj\u00e1k a gyermekv\u00e9delem \u00e9s a hullad\u00e9khasznos\u00edt\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t, \u00e9s mindezt a hagyom\u00e1ny\u0151rz\u00e9s szolg\u00e1lat\u00e1ba \u00e1ll\u00edtj\u00e1k. \u00c9kes p\u00e9ld\u00e1ja ennek a Rapa Nui Zene \u00e9s M\u0171v\u00e9szeti Iskola<\/a>, melyet a sziget egyetlen \u0151slakos zongoram\u0171v\u00e9szn\u0151je, Mahani Teave kezdem\u00e9nyezett.<\/p>\n\n\n\n Miut\u00e1n befejezte tanulm\u00e1nyait (t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az USA-ban \u00e9s N\u00e9metorsz\u00e1gban), a c\u00e9lja az lett, hogy a h\u00fasv\u00e9t-szigeti gyerekek sz\u00e1m\u00e1ra zeneiskol\u00e1t l\u00e9tes\u00edtsen. Mindez l\u00e9tre is j\u00f6tt, de egy id\u0151 ut\u00e1n kellett egy \u00faj \u00e9p\u00fclet, mert a c\u00e9lkit\u0171z\u00e9sek k\u00f6z\u00f6tt szerepelnek m\u00e1r nemzetk\u00f6zi kultur\u00e1lis tal\u00e1lkoz\u00f3k is, k\u00f6nyvt\u00e1r l\u00e9trehoz\u00e1sa, \u0151si t\u00f6rt\u00e9netek, dalok tan\u00edt\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n![\"56_tongariki-15-moai-statues.jpg\"\/](\"https:\/\/m.blog.hu\/gy\/gyerekekafoldkorul\/image\/56_tongariki-15-moai-statues.jpg\")
<\/figure><\/div>\n\n\n\n![\"56_mahani_teave.jpg\"\/](\"https:\/\/m.blog.hu\/gy\/gyerekekafoldkorul\/image\/56_mahani_teave.jpg\")
<\/figure><\/div>\n\n\n\n